A gondok gyökere az idegrendszeri alapoknál van.

„De hiszen jártunk logopédushoz! – Miért küzd mégis az olvasással az elsős gyermekem?” Benned is megfogalmazódott már ez a kérdés, akkor olvasd el blogbejegyzésünket, melyben megtalálod a választ a kérdésedre.

Délután öt óra. Az íróasztalnál ülünk Marci felett, aki elszántan, de egyre fáradtabban nézi a hívóképeket. A „kígyó” és a „csiga” már megy, de amikor össze kellene olvasni a betűket, mintha egy láthatatlan falba ütköznénk. Szülőként ilyenkor jön a bűntudat és a kérdőjelek: „Hogyhogy nem megy? Hiszen az óvodában az utolsó évben külön jártunk logopédushoz, már szépen ejti az ‘r’ betűt is!” Sok szülő érzi ugyanezt a tehetetlenséget. Azt látják, hogy a gyermekük okos, beszédes, mégis, amikor az írásra vagy olvasásra kerül a sor, a fogaskerekek valahogy nem kattannak a helyükre.

A jéghegy csúcsa: A beszéd és a betűk kapcsolata

Tudományos tény, hogy azok a gyerekek, akiknél a beszédprodukció korábban sérült vagy lassabban indult el, fokozottan veszélyeztetettek az iskolában. Sokszor még akkor is fennáll ez a veszély, ha a beszédhangok már tiszták. Miért? Mert attól, hogy egy gyermek már ki tudja mondani a „répát”, a beszéd folyamata még nem biztos, hogy automatizálódott a spontán beszéd szintjén.

Gyakran tapasztaljuk, hogy az iskola előtti egyetlen év logopédia egyszerűen nem elég. A beszéd ugyanis nem magában álló sziget az agyban.

A titkos összefüggés: Mi köze a bukfencnek az olvasáshoz?

Itt jön a képbe az, amit mi a Mozgó Agyacskák foglalkozásain nap mint nap látunk: a beszéd fejlődése kéz a kézben jár a mozgással.

A tudomány nyelvén: A beszédprodukció javulása meghatározóan együtt mozog a koordinációval, az egyensúllyal, a rugalmassággal és a keresztmozgásokkal.

Ha Marci bizonytalanul áll az egyik lábán, vagy nehezen hangolja össze a karjai és lábai mozgását (keresztmozgások), az agyának ugyanazok a területei lehetnek „alul terheltek”, amelyek az olvasásért is felelnek. Az olvasás agyi hálózata ugyanis nem a semmiből születik: közvetlenül a beszéd hálózatára épül rá.

Miért nem elég csak a „gyakorlás”?

Amikor egy gyerek küzd a szövegértéssel, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy többet kellene olvasnia. De ha az alapok – a mozgáskoordináció, a finom-motorika vagy a végtagok független vezérlése – nem stabilak, az olvasás olyan lesz számára, mintha egy ingatag mocsárra akarna várat építeni.

Érdekes megfigyelés, hogy bár a figyelem és a szociális készségek is számítanak, ezek csak gyengén befolyásolják az olvasási teljesítményt ahhoz képest, amennyit a mozgásfejlesztés tud segíteni.

Hogyan segíthetünk?

A megoldás kulcsa nem feltétlenül a még több írásgyakorlatban rejlik. Ha fejlesszük a gyermek:

• Egyensúlyérzékét,
• Nagy-mozgásait (futás, ugrás, mászás),
• Keresztmozgásait (amikor a jobb és bal testfél összehangoltan dolgozik),
• Finom motorikáját,

…akkor közvetve az olvasási képességét is „beolajozzuk”. Ahogy javul a mozgáskoordináció és a rugalmasság, úgy válik magabiztosabbá az olvasástechnika és mélyebbé a szövegértés.

Ne várjon a kudarcélményekig!

Ha Ön is érzi, hogy gyermeke küzd a betűkkel, pedig „minden mást megkapott”, nézzünk a dolgok mögé! A Mozgó Agyacskák foglalkozásain mi nem csak tornáztatunk: az idegrendszert készítjük fel arra a komplex feladatra, amit iskolának hívunk.

Szeretné tudni, hogy gyermeke mozgásfejlődése összhangban van-e az iskolai elvárásokkal?

[Kattintson ide egy állapotfelmérésért, és tegyük gördülékennyé a tanulást!]